Nightwish.hu

Az YleX rádió interjúja Marcoval

2010-01-14 Az YleX rádió interjúja Marcoval

A hét albuma – vagyis a hét albumainak is nevezhetnénk – az YleX rádióban a Nightwish Lokikirja című kiadványa. Miért akartátok most megjelentetni az összes eddigi albumotok kollekcióját?

– Ez inkább a kiadó ötlete volt. Mi most szabadságon vagyunk. Persze tudtuk, hogy ez meg fog jelenni, de nem igazán vettünk részt a projektben. Csak azt követtük, hogy hogyan halad, például lecsekkoltuk, hogy milyen lesz a booklet. Még azt a ravasz húzást is el akartuk kerülni, hogy felveszünk egy pár új számot, hogy több pénzt keressünk vele.

Emiatt a kiadvány miatt te magad nem hallgattad többet a régebbi felvételeket?

-Nem, és nem hiszem, hogy valaha is fogom. Nem igazán szoktam a korábbi zenéimet hallgatni. A régi Tarot albumokat sem. Persze én nem játszok a korai Nightwish albumokon, de hallgattam azokat a felvételeket is, amikor gyakoroltam a régi számokat.

8 lemez már nem kevés. Meg tudsz nevezni egy fordulópontot, hogy mikor vált naggyá a banda?

– Nehéz az Angels Fall First és az Oceanborn korszakait kommentálni, mert semmilyen formában sem működtem közre a bandában. Akkoriban csak egyszer találkoztunk, Siilinjärviben a Huvikumpu klubban, ahol a fiatal Nightwish a Tarot előtt lépett fel. Már akkor észrevettem, hogy milyen lehetőségek rejlenek a bandában. Az operaénekesnő és a heavy metal banda kombinációja, illetve a zene iránti lelkesedésük alapján tisztán látszott, hogy híressé válhatnak. De abban az időben még elég zöldfülűek voltak.

Véleményed szerint milyen fontos területeken fejlődött a Nightwish az elmúlt évek alatt?

– Nos, talán a legfontosabb az, hogy a banda és a crew nagyon összeszokott, így egy nagy család vagyunk, amelynek tagjai képesek együtt élni, kommunikálni, és mindenki gyorsan és higgadtan tud reagálni különböző dolgokra. Szóval nem kell örökösen a helyedet keresni. Most minden tag tudja a saját szerepét a bandában, és képes annak megfelelően dolgozni.

A Nightwish legkeményebb turnéjának vége. Évekig tartott. Mit tanultatok belőle? Mit fogtok másként csinálni a következő alkalommal?

– Rövidebb lesz a következő turné, kevesebbet dolgozunk. *nevet* Azt tanultuk meg, hogy nem jó ötlet megásni a sírunkat azzal, hogy túl sokat dolgozunk.

Mikor tűnt fel az, hogy Anette nem annyira tapasztalt a turnézás terén, mint a többiek?

– Elég hamar. Például, ő egy nagyon társasági ember, mindig beszélni akart valakihez. Mi, többiek inkább a hotelszobánkban akartuk tölteni a szabadnapokat, a ruháinkat ledobva, meztelenül egész nap, esetleg pizsamában vagy alsógatyában, amikor a szobaszervíz kaját hoz. Szóval mi egyedül akartunk lenni, míg Anette nem akart egyedül maradni. Mindig magányosnak érezte magát.

És ti azt mondtátok neki, hogy egyedül akartok lenni?

– Igen. Ez egy nagy különbség volt a viselkedésünkben. De azt hiszem, hogy a turné vége felé hozzászokott ehhez, amikor eltűnt az az adrenalinlöket, ami a turné elején hajtotta. Rájött, hogy milyen jó pihenni, amikor csak tudsz, ha úton vagy.

Mi a menetrend a következő albumra vonatkozóan?

– Legkésőbb tavasszal demokat cserélünk, és meglátjuk, hogy milyen számaink lesznek. Nekem is van némi új anyagom, fel fogom venni a demot otthon, aztán elküldöm Tuomasnak, hátha átmegy az ő szűrőjén. A következő nyáron valószínűleg készen lesznek a számok, akkor elkezdjük próbálni és véglegesíteni őket. Utána pedig rögzítjük a dalokat. De nem hiszem, hogy az album elkészülne 2011 előtt.

Te választottad ki a Lokikirjáról, hogy mely számokat játsszuk. Mit hallhatunk először?

– Az első szám a Beauty and the Beast az Angels Fall First című albumról.

Miért ezt a számot válaszottad?

– Nagyrészt ennek köszönhetem, hogy a banda engem választott. A Sinergy-ben játszottam, amikor a Nightwish előzenekara voltunk az öthetes európai turnéjukon 2000 őszén. Tuomas nem akarta elénekelni a saját részeit a duettből, szóval megkérdezte, hogy énekelnék-e helyette. Így a turné utolsó két-három hetében beugrottam és énekeltem a duett férfi részét. Jól éreztük magunkat együtt, és rájöttünk, hogy ugyanolyan könyveket meg filmeket szeretünk, meg ilyesmik. És amikor a bandának szüksége volt egy basszerre, Tuomas emlékezett rám és megkérdezte, hogy belépnék-e a bandába. És most már jó ideje a banda tagja vagyok. Szóval hallgassuk meg a szám remasterelt stúdióverzióját, amiben Tuomas énekel.

– A következő számot az Oceanbornról választottam. Ez a The Pharaoh Sails to Orion. Klassz fantasy, sci-fi stílusú címe van, Tuomas pedig azt mesélte, hogy élvezte a megírását. Mindenféle szokatlan szavakat használt, és írt egy szép verset. Ez a szám különböző részek furcsa keveréke. Élőben én is játszottam ezt, de nem igazán emlékszek már rá. Talán újra gyakorolnom kéne. És Mr. Wilska is keres néhány centet a jogdíjakból, amikor ez elhangzik a rádióban, mert ebben a számban az ő zseniális dörmögését hallhatjuk.

– Elérkeztünk a Wishmaster albumhoz. Következzen a Come Cover Me. Fontos volt ez a dal számomra, szintén volt szerepe abban, hogy csatlakoztam a bandához. A Sinergy és Nightwish közös turné alkalmával, amikor az Eternal Tears of Sorrow is velünk volt, ezeknek a remek srácoknak köszönhetően ezt a számot hallgattuk, amikor fel voltunk pörögve egyes éjszakákon. És különös figyelmet szenteltem Tarjának, aki fejlődött a korábbi turnék óta. Ez a dal már nem csak technikás magas, hangos klasszikus ének, hanem sokkal lágyabb és érzelmesebb. Szóval ez a szám nagy hatással volt rám, és észrevettem, hogy a banda többi tagja is fejlődött.

– Most a következő albumról, a Century Childról választok. Játsszuk le a Slaying the Dreamert, amiben Holopainen sötétebb gondolatai kapnak szerepet. Ez egy olyan szám, ami esetében lehetőségem volt valami újat kipróbálni. Hozzá voltam szokva az old school dallamos metalos énekhez, és ennek a számnak a végén kínoznom kellett a hangszálaimat az ordítós részben. Jó volt rájönni, hogy ez is jó móka volt, és hogy képes voltam rá. Ez egy remek progresszív szám, amely olyan megrázkódtatásban ér véget, ami kontinenseket tudna megmozgatni. Jól jellemzi a banda stlíusát, szóval most hallgassuk meg ezt.

-A következő stúdióalbum a Once. Ez egy nagyon fontos album, ami jelentősen növelte a banda sikerét. Ezen van rajta például a Nemo, és több példányban kelt el, mint bármely korábbi Nightwish album, bár a korábbi lemezek is jók. De ez az az album, ami igazán naggyá tett minket. Van rajta egy szám, amit még mindig nagyon szeretek, a The Siren. Egyes elemei kicsit népzenei hatásúak, és kellemes kontrasztok vannak benne. A dalszövegben nincs túl sok szó, például a refrénekben Tarja nem énekel szavakat, és nekem is csak néhány sorom van. Egyedi a dal struktúrája, de ez remekül működik, emellett kemény és dallamos.

-Az utolsó szám a Dark Passion Play-ról következik. Most egy önző lépést fogok tenni, és a The Islandert választom. Ezt a számot én magam írtam. Persze a szöveget Tuomasnak köszönhetjük. Ennek a számnak van a legjobb klipje, amiben valaha szerepeltem, Stobe Harjunak köszönhetően. Remek elképzelése volt, amit remekül valóra váltott azokkal, akik még részt vettek ebben a projektben. Egy szép, bár hideg napon forgattuk Pironpeltoban, Rovaniemiben. De jól éreztük magunkat, jó csapat volt jelen meg ilyesmi. És ez egy jó szám, szóval panaszra semmi ok.