Nightwish.hu

Nightmail: Jukka – 2006 április

2006-04-21 Nightmail: Jukka – 2006 április

Mari Harinen (Joensuu): A Nightwish valószínûleg ezernyi demót kap különbözõ énekesektõl. De ki képes mindegyiket meghallgatni? Van egy erre fenntartott ember, aki kiselejztezi a legrosszabbakat, és csak a viszonylag jókat küldi el a bandatagoknak?
Jukka: Sokkal több jelentkezõ akadt, mint amire számítottunk. De minden egyes demót meghallgatta, illetve meg fogja hallgatni a banda legalább egy tagja. Máris akadt néhány kitûnõnek ígérkezõ választás az új énekesnõi posztra, és alaposan megfontoljuk majd a végsõ döntést, de mivel napról napra több demó érkezik, nem érezzük sürgetõnek a dolgot.

Niels (Belgium): A koncerteken rengeteg pengetõt hajigálsz a közönségnek (én is elkaptam egyet a 2005-ös Pukkelpop-i koncerten). Volt már úgy, hogy kifogytál belõlük?
Jukka: Jah… hát igen, néhanapján, ha jó a hangulat, valóban elég sokat “elhagyok” belõlük. És igazából elég sûrûn elõfordul, hogy elfogy a készletem, de szerencsére a gitártechnikusom mindig hoz még párat…

David Danisman (Észak-Karolina, USA): Én csak azt szeretném kérdezni, hogy hogy van a családod? Õk is elkísérnek a turnékra? Vagy szörnyen hiányolnak, amíg távol vagy?
Jukka: Most, hogy gyermekeim vannak, különösen nehéz hosszú idõre távol maradni otthonról. Viszont imádok játszani és turnézni, szóval kénytelenek vagyunk hozzászokni. A családom nem utazik velem a koncertkörutakra, mert egyrészt körülményes volna a kicsi gyerekekkel, másrészt a feleségem iskolába jár, ami miatt nehezen tud elszakadni otthonról. De úgy gondolom, mindnyájunk elfogadja, hogy ez a munkámmal jár. Elég sûrûn utazom el hosszabb idõre, de amikor végre együtt lehetünk, igyekszünk minden percét kihasználni.

Danilo de Oliveira Santos (Brazília): Jukka, mik az elvárásaid az új Nightwish-sel kapcsolatban?
Jukka: Én rendkívül bizakodóan nézek a jövõre. Már most látom, hogy a valaha volt legjobb Nightwish albumot hozzuk össze. Persze még mindig keresnünk kell az új énekest, de mióta hallottunk egy pár igazán remek demót, biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a megfelelõt, és így a vokál is fantasztikus lesz. Mostanában pedig sokkal könnyebb a jövõt tervezgetni, nem kell állandóan ostoba semmiségeken vitatkozni, szóval most boldog vagyok.

Anastasia (Oroszország): Kedves Jukka! Gondolom, a Nightwish kitölti életed nagy részét, de egyszer eljön majd a nap, amikor lezárul a történet, és akkor mivel pótolod a helyén maradt ûrt?
Jukka: Nehéz megmondani. Kemény idõk lesznek azok, és biztosra veszem, hogy egy jó darabig el fog tartani, amíg felfogom a tényt, hogy a Nightwish többé már sosem játszik együtt. Remélem, hogy ez a nap nem fog a közeljövõben eljönni, és még hosszú éveket tölthetek a bandával.

Antisankari: Mennyire fog megváltozni a Nightwish zenéje a következõ albumon? Mikor kezdtek neki a munkálatoknak?
Jukka: Két hete kaptam meg az elsõ demót 15 új dalról. Júniusban kezdjük próbálni és rendbeszedni õket. Júliusban egy újabb demót veszünk fel, majd szeptemberben nekikezdünk a leendõ album felvételének. Már lefoglaltuk a stúdiókat, a nagyzenekart, tehát már eléggé jól haladunk az új album munkálataival. Egy kicsit korai volna még mondani bármit is az új lemez stílusáról, de úgy tûnik, nem lesz benne radikális változás. Persze azért mindig szükség van néhány apró kis dologra, ami izgalmassá teszi, de a fõ irányvonal, amit a Once albummal megadtunk, nem fog változni.

Hanna (Rovaniemi): Honnan ered a “Julius” beceneved?
Jukka: A Once turnéja alatt Ewo jött ezzel a névvel, hogy “Julius Monte-Carlo” (ne kérdezzétek, honnan szedte…). Amikor Los Angelesben játszottunk, teljesen beleszerettem a Venice Beach-be, és a becenév “Julius Venice Beach”-re változott. Késõbb már csak a Julius maradt meg. Honnan erednek a becenevek? Isten a megmondhatója. Vagy még õ sem.

Sufletel Rada (Románia): Szerinted milyennek kellene lennie a Nightwish új énekesének?
Jukka: Jó volna találni egy olyan énekest, akinek naturális énekekhangja van, mégis képes jól elcsípni a magas régiót is. A naturális hangzáson azt értem, hogy nem fedezhetõ fel benne klasszikus képzés nyoma. Ez egy elég jó kihívás, de mindig van remény.

Talia (London): Már kérdeztem régebben is, de… vitted már valaha a feleségedet a feleségcipelõ bajnokságon? =)
Jukka: =) Néhányszor már néztem a tévében a bajnokságot, de elég valószínûnek tartom, hogy sohasem fogok benevezni. Jó bulinak tûnik, de hát… =)

Jonas Carvalho de Santana (Brazília): Néhány barátommal együtt kíváncsi vagyok, mi van a Sethian-nel. Amikor épp szünet van a Nightwish-nál, dolgozgatsz ezzel a bandával?
Jukka: Volt néhány gondolat arról, hogy kéne csinálni egy új Sethian albumot, amíg a Nightwish pihen, de az utóbbi néhány hónapban nem igazán hallottam semmit efelõl, szóval szerintem nem lesz belõle semmi. Mindjárt június, amikoris elkezdjük átfésülni az új Nightwish számokat, tehát igencsak kifutunk az idõbõl…

Pascal (Belgium): Van valami különösebb oka annak, hogy eladtad a dobszerkót, amit majdnem öt évig használtál? Csak azért, mert ez elég hosszú idõ, és szerintem ennyi együttlét után a hangszer a zenész családtagjává válik.
Jukka: Az ok, amiért eladtam a régi dobszerkóm az az volt, hogy szerettem volna egy más színût, mint amit a Wishmaster óta eddig használtam. És persze kaptam egy kis hozzájárulást a Tamától, ami nagyban segített a felszerelésem frissítésében. Egy ideig úgy gondoltam, hogy nem fogom eladni a cuccot, mert hát nagy szerepet játszott az életemben az elmúlt 4-5 évben, de végtére is ezek csak dobok. Nem kell túl sokat érzelegni rajtuk.

Frankie (London): Szoktál fülvédõt használni, miközben játszol? Dobolás közben rendes fejfájást lehet kapni!
Jukka: Mindig használok fülbedugót, mikor dobolok. Otthon néhányszor már játszottam fülvédõ nélkül, de utána nem éreztem valami túl jól magam. Mióta eszemet tudom, mindig jó hallásom volt, és szeretném ezt megõrizni.

Celine (Salo): Milyen nevet adtál a fiadnak?
Jukka: A fiamat a Niki Aleksanteri-nek kereszteltük.

Anni (Helsinki): Jukka, hogy van a kisfiad?
Jukka: Nikivel minden a legnagyobb rendben. Valószínûleg a legrendesebb gyerek a földön. Csak eszik, alszik és nevet. Nemrég jött ki az elsõ foga, és már mászkál is. Szóval otthon minden rendben.

Wildchild: Jukka, mit mondasz Lunának, ha megkérdi, vajon a házad “kint” vagy “bent”?
Jukka: Akkor mondom neki, hogy kérdezze meg a nagypapát. Nagypapa mindig mindent tud mindenrõl, szóval egyszerûen lepasszolom a cseles kérdéseket neki.

Elenya (Askola): Volt már úgy, hogy megnyaltál valami hideg fémet, és odaragadt a nyelved?

Jukka: Szerintem mindenki járt már így, én sem vagyok kivétel. Rengetegszer megcsináltam már, de a legrosszabb az volt, amikor úgy 10-11 évesen télvíz idején nagy elhatározásomban megnyaltam a házunk elõtti szõnyegporoló állványt. Úgy értem, tényleg rendesen megnyaltam. Amekkora része csak tudott, akkora ragadt rá a nyelvembõl a vasra. Nem volt más választásom, le kellett tépnem róla, és hát ne tudd meg, mennyire vérzett. A nyelvem nyoma még késõbb is ott díszelgett az állványon. De hát a tapasztalatból tanulunk, ugye…

Jordan Toms (Németország – Oberkirch – Nussbach): Számos metálbanda rakott föl dobszólót a DVD-ire. Nektek miért nincs ilyen?
Jukka: Véleményem szerint bármely hangszerrel a tiszta szólózás csak az értékes koncertidõ pocsékolása. Nagyon kevés olyan dobos van a világon, aki képes eléggé élvezetesen játszani ahhoz, hogy megérje berakni. És mivel én nem tartozom ezen dobosok közé, én sohasem fogok szólózni.

Olasz Nightwish Fan Club: Kedves Jukka! Ez egy csokor az Olasz Nightwish Fan Club tagjainak kérdéseibõl. Összeállítottunk egy listát, nehogy valamit kétszer kérdezzünk meg… és remélhetõleg megkönnyítjük így a válaszadást.
1. Megosztod velünk, honnan ered a heavy metál szenvedélyed?
2. Miért döntöttél a dobolás mellett?
3. Mondanál néhány szót a turnézásról? Szeretsz úton lenni?
4. Hallottad már az új album anyagát? Mondanál róla valamit?
5. Mit vársz az új albumtól most, hogy Tarja már nem a banda tagja?
6. Melyik a kedvenc Nightwish albumod?
7. Miért hívod magad Juliusnak?
8. Jövõre ellátogatok Finnországba. Tudnál ajánlani néhány helyet, ahova érdemes elmenni?
9. Nehéz egyszerre apának lenni és hónapokra távol maradni otthonról?
10.Tarjával barátok voltatok? Milyen volt az õ viszonya a banda tagjaival (veled és a többiekkel)? Barát volt, vagy inkább munkatárs?
11.Melyik dalt szereted élõben játszani?
12.Mi volt a foglalkozásod, mielõtt zenész lettél? Mikor vált számodra fõállássá a Nightwish?
13.Ha nem dobolnál, milyen hangszeren játszanál?
14.Mi a véleményed a melegekrõl?
15.Mit tennél, ha a gyermeked is dobos szeretne lenni? Támogatnád?
Köszi a türelmet! Stay Heavy :D
Jukka:
1. Szerintem a Metallica …And Justice For All címû albuma terelt a metál irányába. A nõvéremnek volt meg egy dupla lemezen, és állandóan azt hallgattam. Eszerûen megszerettem, és máig tart.
2. Tulajdonképpen nem én választottam. A tanárom volt az, aki rábeszélt a dobolásra. Negyedikes vagy ötödikes koromban lehetett az elsõ ütõhangszeres órám a helyi zeneiskolában. A tanárom azt mondta, hogy számomra a dob a tökéletes hangszer, szóval kipróbáltam. Ottmaradtam, és hát így kezdõdött.
3. Imádok turnézni. Nyilván mióta kicsi gyermekeim vannak, mindig nehezebb elmenni otthonról, de én szeretek turnézni és élõben játszani, szóval ezzel együtt kell élnünk. Általában utálom a stúdiós felvételeket, mert mindennek olyan tökéletesnek kell lennie. Egyszerûen túl stresszes számomra. Élõben minden sokkal nyugisabb, és egyszerûen csak élvezem a játékot. És persze a koncertezés mellett imádok új emberekkel találkozni és új országokba eljutni.
4. Az egyik elõzõ kérdésben már megválaszoltam.
5. Szintén megtalálható fentebb.
6. Még mindig a Once. Persze, ez most úgy hangzik, mintha minden zenésznek azt kéne mondania, hogy az utolsó albumuk a legjobb, de hát szerintem tényleg így van. És a következõ nyilván még jobb lesz…
7. Már válaszoltam rá egy másik kérdésben.
8. Mindenképp látnod kéne valamit Helsinkin kívül is. Finnországot igazából valahol vidéken ismerheted meg.
9. Néha bizony igencsak az. Nagyon nagy hálával tartozom a feleségemnek, amiért annyira megértõ. Akárhányszor hazatérek, próbálom ezt viszonozni a családomnak. És most itt a nagyszerû lehetõség, hogy másfél-két éves koráig itton maradhassak vele, és láthassam, hogyan nõ fel és tanul meg új dolgokat.
10.Szerintem barátok voltunk egy darabig, amikoris történt valami. Az utóbbi egy-két évben valahogy elkerültük egymást, nem nagyon beszélgettünk (kivéve a színpadot). Végeredményben már semmit sem csináltunk együtt a koncerteken kívül.
11.A Once-turné végén a Ghost Love Score volt az.
12.Nekem nem volt állásom a Nightwish elõtt. Voltam néhányszor nyári munkán egy-két hónapot. Valamikor a Wishmaster-turné közben lehetett, amikor rájöttem, hogy tulajdonképpen a Nightwish-bõl élek, és nem kell pénzt kéregetnem a szüleimtõl vagy akárki mástól.
13.Nem nagyon tudom magam elképzelni bármi mással a dobon kívül, tehát ha nem dobolnék, valószínûleg nem játszanék semmin.
14.Kellene lennie…???
15.Persze, támogatnám. Mindenképp arra buzdítom majd a gyermekeim, hogy próbálják meg elérni az álmaikat, bármi legyen is az. Nem tudom megérteni az olyan szülõket, akik önnön meghiúsult álmaikat próbálják elérni a gyermekeik által. Ez nagyon rossz dolog, de sajnos elég gyakori…

Asia (Lengyelország): Jukka, te miért nem mosolyogsz egyetlen képeden sem? Ronda vigyorod van? Viccelek, persze. Nade tényleg, miért?
Jukka: Nem tudom. Talán csak mert nem tartom valami vicces dolognak a fotókon való pózolgatást… Na nem, csak hülyéskedem. Szóval én egyszerûen csak szeretem, amikor egy fotó nem valami fogpasztareklám.

David Pedersen (Dánia): Mindig azt hittem, hogy az esküvõdön is rajtad lesz majd a híres fejkendõd.
Jukka: Szerettem volna, de a feleségem (és köröttem még néhány gaz áruló) lebeszéltek róla. De azért egy kisember csendes tiltakozásaként ott figyelt a mellzsebemben, hogy mindenki lássa.