Helló kedves fanok!
Az elmúlt néhány napot a stúdióban töltöttem és énekelni próbáltam. Amilyen amatőr vagyok, úgy tűnik, semmit sem tudok rendesen megcsinálni. Sírtam és nevettem. Még a tetőről is leugrottam a hókupacok közé. A srácok ostorral kergettek, de az egyetlen csak eredmény az a néhány sebhely a szebbik felemen. Mikko remek fotót készített róluk.
Hogy őszinte legyek, már majdnem készen vagyok. Úgy ontottam a szavakat és hangokat, mint egy rádióállomás. Már csak egy dal maradt, meg az általános ellenőrzés, hogy ki kell-e még tölteni a helyet valahol, és ezzel most véget is ér az én munkám. A múmia átka, amit Tuomas említett, enyhült egy kicsit. Hatása alatt elvitorláztam Thaiföldig és vissza, és most már jobban vagyok. Álljatok arrébb kicsit, hadd köpjek át a vállam fölött! Persze, csak hogy eltaláljam azt az átokszóró vén trottyot.
Pillanatnyi kötelességem az, hogy megírjam ezt a bejegyzést, és befűtsem a szaunát. Szóval… Van még bármi, amit meg kellene osztanom veletek mielőtt mint meztelenre vetkőzünk és izzadni kezdünk? Ah-ha! Nincs több kérdés! Tartsátok csak ezt a képet szemetek előtt!
Csá!
Marco
P.S. Csekkoljátok a Tarot 25-éves évfordulójára készült Wings Of Darkness videót!
2011. március 24.